Vonat - egy bejárós diák panaszai

2009. szeptembere óta Ceglédről vonattal járok Kecskemétre. Bejárósnak olyan, mint postásnak lenni, ha esik, ha fúj menni kell. Aki vonaton utazik, az tudja milyen extrém esetek történnek nap mint nap.

Mert ugye tudjuk a 31 napos bérlet februárban csak 28 napig érvényes, az IC –s és első osztályú vagonokba nem ülünk, nem állunk, nem létezünk. S mind ezek mellet megtisztelve érezhetjük magunkat, hogy olykor-olykor csak 100 percet kell várnunk a vonatra reggelente, és csak 5 órát állunk ha elütött a vonat valakit.

Nem is jutna eszembe egy percig sem panaszkodni ezek után, de a napokban sajnos el kellet mennem mosdóba, és ami még ennél még sajnálatosabb az csak a 2. osztályú wc volt. Nos mondjuk úgy nem volt „elég” higénikus, ezért elmentem az InterCity mosdójába. Ami még az iskolai mosdókban is ritka pl.: kéztörlő, wc papír, tükör az itt volt és láss csodát még tiszta is. Azonban az egész vagonban senki, de még egy lélek sem. Egy-egy egy ilyen járathoz 3-4db ilyen IC vagont raknak fel, és hasonlóan ehhez, azokban sincsenek túl sokan. Ezzel szemben a 2. osztályú kocsik csordultig vannak emberekkel, főképp diákokkal. Ezekben a vagonokban azonban kosz van, graffitik és ülőhely viszont csak ritkán. Pénteken a haza utazó diákok egymás nyakán állnak. Ami felháborító az viszont az, hogy a jegy árak folyamatosan drágulnak, a vasutasok meg csak sztrájkolnak.

Nos hát nincs mit tenni csak tűrni, és várni hogy történjen valami. Addig is itt van pár kép az összehasonlítás kedvéért. (mobiltelefonos felvétel)

               IC                                                                                      hagyományos